Webes proxy automatikus felfedezési protokoll (WPAD)

Szerző: Monica Porter
A Teremtés Dátuma: 15 Március 2021
Frissítés Dátuma: 1 Július 2024
Anonim
Webes proxy automatikus felfedezési protokoll (WPAD) - Technológia
Webes proxy automatikus felfedezési protokoll (WPAD) - Technológia

Tartalom

Meghatározás - Mit jelent a Web Proxy Autodiscovery Protocol (WPAD)?

A Web Proxy Autodiscovery Protocol (WPAD) egy olyan módszer, amelyet az ügyfélrendszerek használnak a proxy konfigurációs fájl URL-jének letöltésére. A WPAD hajlandó megtalálni a proxy konfigurációs fájl URL-jét vagy a Dynamic Host Configuration Protocol (DHCP), vagy a DNS segítségével. A WPAD felelős az URL megkereséséért, míg a webes kliens szoftver a konfigurációs fájlt a szükséges proxy vonatkozásában értelmezi. Ezért a WPAD meghatározható protokollként a konfigurációs fájl DHCP-n vagy DNS-szolgáltatáson keresztüli megtalálására.

Bevezetés a Microsoft Azure és a Microsoft Cloud | A jelen útmutató során megtanulja, mi szól a felhőalapú számítástechnikából, és hogyan segítheti a Microsoft Azure a felhőből történő migrációt és az üzleti vállalkozás futtatását.

A Techopedia elmagyarázza a Web Proxy Autodiscovery Protocol (WPAD) protokollt

A sávszélesség-szabályozás és az internethasználat korlátozott jogosultságai kulcsfontosságú elemek a szervezetek, az Internet-szolgáltatók és a gerinchálózati Internet-szolgáltatók szempontjából. A webproxy és a proxy házirend konfigurálása az 1990-es évek vége óta alkalmazott módszer a fent említett aggályok leküzdésére. A kezdeti napokban az ügyfélrendszereket manuálisan kellett konfigurálni a proxybeállítások és a konfigurációk szempontjából. A WAPD használatával az adminisztrátoroknak nem kell alkalmazniuk az összes proxyval kapcsolatos beállítást, mivel a konfigurációs fájlt automatikusan felfedezik és letöltik az ügyfélrendszeren. Fontos megjegyezni, hogy minden szervezetnek megvan a saját proxy mechanizmusa. A Netscape megtervezte a proxy konfigurációs fájl kezdeti formátumát, és 1996-ban bemutatta a Netscape Navigator 2.0 böngészőjével. A WAPD-t olyan cégcsoport készítette, mint a Real Networks, a Sun Microsystems és a Microsoft Corporation. Ezután először szerepelt a Microsoft Internet Explorer 5.0 verziójában. A WPAD dokumentációja 1999 decemberében lejárt, de a mai nagy böngészők továbbra is támogatják. Érdemes megjegyezni, hogy kétféle mechanizmus létezik a konfigurációs fájl felfedezésére. A DHCP az elsődleges felfedezési módszer a konfigurációs fájl letöltéséhez a DNS-hez képest. A DNS akkor indul el, ha a DHCP nem találja meg a konfigurációs fájlt. Amint a konfigurációs fájlt a két felfedezési módszer valamelyike ​​felfedezi, a fájl letöltésre kerül, és a másik módszert nem hajtják végre. Vannak azonban olyan böngészők, amelyek felfedezés céljából csak a DNS-módszert támogatják. A WAPD számos előnye ellenére sebezhető a támadókkal és a támadásokkal szemben, ezért megfelelő ellenőrzésekkel és egyensúlyokkal kell használni. A rosszindulatú felhasználó könnyen megszakíthatja az ügyfélrendszer internetes forgalmát egy megváltozott konfigurációs fájl továbbításával. Ezek a rosszindulatú felhasználók ezután módosíthatják az internetes böngészést és konfigurálhatják böngészőiket rosszindulatú proxykkel. A rendszergazdáknak ezért figyelembe kell venniük ezeket a kockázatokat a WAPD alkalmazásakor.