Bevezetés a logikai fákhoz és a strukturált programozás

Szerző: Robert Simon
A Teremtés Dátuma: 24 Június 2021
Frissítés Dátuma: 1 Július 2024
Anonim
Bevezetés a logikai fákhoz és a strukturált programozás - Technológia
Bevezetés a logikai fákhoz és a strukturált programozás - Technológia

Tartalom


Elvitel:

A strukturált programozás és a logikai döntések meghozatalának folyamata a programok szervezéséből és kódolásából áll, a vezérlő útvonalak egyszerűsítésével, hogy a programok könnyen érthetők és módosíthatók legyenek.

Az üzleti rendszerek és folyamatok az üzleti szabályoknak megfelelően működnek egy adott üzleti területen belül. Minden üzleti környezet dinamikus jellege belső és külső hatásokból áll, mint például a verseny lépései és a törvények és rendeletek változásai. Ezért létfontosságú az üzleti elemzők, projektmenedzserek és kulcsfontosságú döntéshozók számára, hogy megértsék a logikai modellezés és a strukturált programozás különféle módjait az üzleti működés javítása érdekében.


Hogyan? A folyamatspecifikációk elkészítésével és előállításával a szervezet pontos leírást kap arról, hogy miként működik manapság, és mit kell megvalósítani. Ezek a specifikációk érvényesítik a rendszer kialakítását (beleértve az adatáramlási diagramokat és az adatszótárt), és csökkentik a folyamat kétértelműségét.

A strukturált döntések logikájának dokumentálásához és elemzéséhez rendelkezésre álló módszerek közé tartozik a strukturált angol nyelv, a döntési táblázatok és a döntési fák. Az üzleti elemzők ezeket a módszereket felhasználhatják a jelenlegi és a jövőbeli üzleti érdekeltek követelményeinek meghatározására, és ezeket a követelményeket olyan előírásokká alakíthatják, amelyek az IT-alapú üzleti megoldások felépítését irányítják. Lássuk.


Logikai modellezés

A logikai modell képet vagy elbeszélést mutat be arról, hogy a folyamatok hogyan kommunikálnak egymással. Más szavakkal: az ok-okozati összefüggések sorozatának szemléltetése, amelyek egyaránt ugyanazon az úton haladnak el ugyanazon végeredmény elérése érdekében. A logikai modellezés célja az alapul szolgáló elmélet vagy feltételezések közlése, amelyeket a program arra a következtetésre juthat, hogy miért működik a program, vagy miért az alkalmazott megoldás a legjobb megoldás az azonosított problémára vagy kérdésre. Függetlenül attól, hogy egy logikai modell ábrázolja magát diagramokon, folyamatábrákon, grafikusan vagy narratíván keresztül - mindegyik forma közvetíti a konus tényezők és a programozott bemenetek, folyamatok és eredmények közötti kapcsolatot.

A logikai modellek segítségével megmutathatjuk, miért fontos egy kezdeményezés, milyen eredményeket fog eredményezni, és milyen intézkedések és okok várják el a kívánt eredményt. Mindez alapul szolgál annak meghatározásában, hogy a tervezett intézkedések valószínűleg-e a kívánt eredményekhez vezetnek.

Ne tévessze össze a logikai modellt egy cselekvési tervvel

Nagyon gyakori, hogy az emberek összekeverik a logikai modelleket az akciótervekkel. Noha a különbségek finom, ám ezek megértése és azonosítása szintén nagyon fontos. A cselekvési terv egy csapatvezető vagy menedzser útmutatója egy projekt végrehajtásához; egy logikai modell szemlélteti azokat a változásokat vagy hatásokat, amelyek az eredetileg strukturált terv vagy a terv újratervezése eredményeként következhetnek be. A cselekvési terveket a programobjektumok egy sorának és egy ütemtervnek vagy a tervezett vázlatnak a bemutatására használják, például egy indító médiakampányt vagy valamilyen típusú tájékoztatási projektet. Alapvetően egy cselekvési terv útmutató a létrehozott projekt tényleges megvalósításához és futtatásához után a logikai modell a helyén van.

Folyamat specifikáció

A folyamatspecifikációk a strukturált döntések logikájának dokumentálásához és elemzéséhez rendelkezésre álló módszerek. Ez magában foglalja a strukturált angol nyelvet, a döntési táblákat és a döntési fákat. A folyamatspecifikációkat primitív folyamatokhoz és néhány magasabb szintű folyamathoz hozunk létre az adatáramlási diagramon. (Ezekre is hivatkozhatunk minispecs mert ezek a teljes termékleírásnak csak kis részét képezik). A folyamatspecifikációk csökkentik a folyamat egyértelműségét, lehetővé teszik az egyének vagy a szervezetek számára, hogy pontos leírást kapjanak a megvalósításról, és érvényesítsék a rendszer kialakítását, beleértve az adatáramlási diagramokat és az adatszótárat.

A folyamatspecifikációkat nem hozzák létre fizikai bemeneti vagy kimeneti folyamatok, olyan folyamatok, amelyek egyszerű adat-érvényesítést képviselnek, vagy olyan folyamatok számára, amelyekben már létezik előre írt kód. A folyamatleírások létezhetnek űrlapon vagy számítógépes szoftverfejlesztő (CASE) eszköz-tárházban. A specifikációk magyarázzák a döntéshozatali logikát és a képleteket, amelyek átalakítják a folyamat bemeneti adatait output-ké. A folyamatlogikát a legjobban a strukturált angol nyelvű, döntési táblázatok, döntési fák, meghatározott képletek vagy algoritmusok, vagy a fentiek bármelyikének kombinációja képviseli.

Modellezési logika strukturált angol nyelven

A strukturált angol nyelv a strukturált logikán alapul. Ezt akkor használják, amikor a folyamatlogika képleteket vagy iterációt tartalmaz, vagy amikor a strukturált döntések nem túl bonyolultak. A strukturált angolul minden logika kifejezésre kerül a szekvenciális struktúrák, döntési struktúrák, iterációk és esetstruktúrák szempontjából. Az angol ezen módosított formája az információs folyamatok logikájának meghatározására szolgál, az angol szókincs egy részhalmaza segítségével, a folyamatok kifejezésére. A strukturált angol modell végrehajtására nincs meghatározott szabvány. Általában minden elemzőnek vagy projektvezetőnek megvan a saját módszertana, de minden modell akció igékből és főnév mondatokból áll, melléknevek vagy melléknevek nélkül.

A strukturált angol nyelvet a folyamatok rövid ábrázolására használják, amelyet a felhasználók és a programozók egyaránt könnyen olvashatnak és megérthetnek. A szekvencia, a feltétel és az ismétlés mind beleépül a strukturált angol modell létrehozásának folyamatába. A strukturált angol módszer algoritmikus eljárások leírására szolgál, és néha alternatívája lehet a folyamatábráknak. Ez egy hatékony kommunikációs eszköz, amelynek célja az emberi nyelvek közötti logika és kapcsolatok tisztázása.

Nincsenek hibák, nincs stressz - Az Ön életét megváltoztató szoftverek készítésének lépésről lépésre történő leírása az élet megsemmisítése nélkül

Nem javíthatja a programozási képességeit, ha senki sem törődik a szoftver minőségével.

Modellező logika döntési táblázatokkal

A döntési táblázatot a leginkább a bonyolult döntéshozáshoz lehet használni, mivel a döntés logikájának mátrix ábrázolásával meghatározza a lehetséges feltételeket és az azokból következő műveleteket. A döntési táblázatok sorokból és oszlopokból állnak, amelyeket négy különálló részre vagy négyzetre osztanak, és amelyek összetett döntési szabályok szemléltetésére szolgálnak. A döntési táblázatok feltételes csíkokat, műveleti csonkokat és előre definiált szabályokat használnak a létrehozás során. A feltételes csonkok felsorolják a döntés szempontjából releváns feltételeket, míg a műveleti csonkok olyan tevékenységek, amelyek egy adott feltételkészletből származnak. A végrehajtott szabályokat annak meghatározására használják, hogy mely intézkedéseket kell követni egy adott feltételekhez és az azokból következő műveletekhez.

A döntési táblázat folyamata bemutatja az egy adott döntést befolyásoló feltételek vagy inputok számát. Meg kell határozni a lehetséges eredmények vagy tevékenységek halmazát is. A döntéstáblázat létrehozásához használt eljárás egy feltétel megnevezésével és ennek a feltételnek a megfelelően feltételezett értékekhez kapcsolásával kezdődik, miközben megnevezi az eljárás során esetlegesen fellépő összes műveletet. A táblázat egyszerűsítése előtt minden szabályt fel kell sorolni, és meg kell határozni az egyes szabályok műveleteit.

A döntési táblázatok biztosítják a teljességet az elvégzendő állapottesztek mennyiségének csökkentésével, valamint a lehetséges hibák, ellentmondások és redundációk ellenőrzésével.

A logika modellezése döntési fák létrehozásával

A döntési fák olyan konkrét döntési helyzetek grafikus ábrázolása, amelyeket akkor használnak, ha egy összetett elágazás strukturált döntési folyamatban történik. A döntési fa egy prediktív modell, amely logikai tesztek elágazó sorozatán alapul, és amelyek konkrét tényeket használnak az általánosabb alapú következtetések megfogalmazására. A döntési fa fő alkotóelemei a csomópontok által képviselt döntési pontok, az oválok által képviselt tevékenységek és a döntési ponttól származó konkrét választások ívek. Minden csomópont a jelmagyarázat számozott választásának felel meg, és az összes lehetséges művelet a modell jobb szélén található. A döntési fa minden szabályát úgy reprezentálja, hogy az utak sorát a gyökértől a csomópontig a következő csomópontig követi, és így tovább, amíg a művelet oválisá nem kerül.

A döntési fa akkor hasznos, ha a határozatok sorozatának bizonyos sorrendjét fenn kell tartani. Ezek akkor hasznosak, ha elengedhetetlen, hogy a döntések sorát egy adott sorozat ugyanazon a sávján tartsák. A döntési fa létrehozásakor minden feltételnek és műveletnek azonosított sorrend és időzítéssel kell rendelkeznie, az egyes feltételek és műveletek kritikus szükséglete alapján. A döntési fák biztosítják, hogy a feltételek és az intézkedések végrehajtásának sorrendje azonnal észrevehető legyen. Amikor a döntési fákat összehasonlítják a döntési táblázatokkal, a döntési fák lehetővé teszik, hogy a szervezeten belül mások jobban megértsék a struktúrát.

A megfelelő strukturált döntési elemzési módszer kiválasztása

Az egyes döntési technikák alkalmazásának összehasonlításakor fontos szem előtt tartani, hogy mely struktúra biztosítja a legjobb eljárást és eredményt. Ha ismétlődő tevékenységek vannak, vagy ha a végfelhasználással való kommunikáció létfontosságú, a strukturált angol nyelvet kell használni a logikai folyamatok és az adatáramlási diagramok lépéseinek ábrázolásához. A döntési táblázatokat akkor kell használni, ha a feltételek, tevékenységek és szabályok összetett kombinációját találják, vagy ha olyan módszert találnak, amely hatékonyan elkerüli a lehetetlen helyzeteket, redundanciákat és ellentmondásokat. A döntési fákat akkor kell használni, ha a feltételek és a műveletek sorrendje kritikus, vagy ha nem minden feltétel releváns minden tevékenységnél, azaz az ágak eltérőek. Mind a döntési táblákat, mind a döntési fákat fel kell használni a logikai választás feltüntetésére a feltétel-megállapításokban.