Az IT infrastruktúra jövője: Szuperkonvergencia

Szerző: Eugene Taylor
A Teremtés Dátuma: 10 Augusztus 2021
Frissítés Dátuma: 1 Július 2024
Anonim
Az IT infrastruktúra jövője: Szuperkonvergencia - Technológia
Az IT infrastruktúra jövője: Szuperkonvergencia - Technológia

Tartalom


Forrás: Thelightwriter / Dreamstime.com

Elvitel:

A szuperkonvergencia az IT infrastruktúra élvonalbeli megközelítése, amely az IT infrastruktúra menedzsment legújabb trendjét képviseli.

Az IT infrastruktúra menedzsmentje hosszú utat tett meg. Ahogy a felszerelési lábak csökkentek, az információfeldolgozás kapacitása megnőtt - ami azt jelenti, hogy kevesebb felszereléssel sokkal többet tehetünk. A virtualizáció és a számítási felhő megjelenésével az adatközpontok újításának új hulláma áll ránk: a szuperkonvergencia.

Egy egységes platform architektúra felé

A digitális eszközöket hagyományosan egyedi funkciókhoz hozták létre. Ezeket a tervezési szakaszban határozták meg. A hardver és a szoftver specifikációit úgy fejlesztették ki, hogy az egyes berendezések kifejezetten jól működjenek mint szerverek, munkaállomások, útválasztók, kapcsolók, tűzfalak, tárolóegységek, terheléselosztók - a lista folytatódik. Az egyes eszközök különleges jellege általában azt jelentette, hogy korlátozott voltak a képességeik. Mostantól lehetséges, hogy ezeket a funkciókat egyetlen platformon lehessen ellátni.


Az egységes platform architektúra koncepcióját évek óta tanulmányozták. A Harvard Business School kutatói, Baldwin és Woodward, a „Platformok architektúrája: egységes nézet” című, 2008. évi tanulmányukban azt írták, hogy „a komplex rendszereknek definíciójuk szerint sok olyan résznek kell lennie, amelyek egészének együtt kell működniük.” Idézték egy Az egységes architektúra olyan eszközök gyűjtését foglalja magában, amelyek lehetővé teszik az alkalmazkodást a modulizáción keresztül és stabil interfészek használatát az alapkomponensek összekapcsolásához.

Az IT infrastruktúra fejlődése

Ezen tudósok szavai hasznosak lehetnek az informatikai infrastruktúra tervezőinek törekvéseinek megértésében. A szakemberek évek óta keresik a megkísérelhetetlen üvegtáblát, amely lehetővé teszi számukra, hogy az ablakon keresztül láthassák a teljes IT-infrastruktúrát. Közelebb kerülünk egymáshoz, de a konvergencia szintjének jelentős fejlődése szükséges ahhoz, hogy odajuthassunk.


Az informatikai infrastruktúra negyedik korszakában: szuperkonvergált rendszerek című tanulmányban Dr. Jai Menon a Cloudistics tudósa négy generációt ír le:

  • 1. generáció: járólap
  • 2. generáció: Összehangolt infrastruktúra
  • 3. generáció: hiperkonvergenált infrastruktúra
  • 4. generáció: Superconverged infrastruktúra

Minden egymást követő generáció fokozatosan konvergál. Az első generációban az IT infrastruktúra négy különálló funkcionális egységre oszlik: számítás, tárolás, hálózatépítés és virtualizáció. A második generáció konvergált architektúrájában lehetővé vált ezeknek a silóknak egyetlen szoftveralkalmazással történő kezelése, ám a fizikai eszközök továbbra is megkülönböztethetők. A hiperkonvergált infrastruktúrák, a 3. generáció, kombinált funkciók egyetlen eszközön - általában kiszámítják és tárolják, de ritkán tartalmaznak hálózatot.

A szuperkonvergált hálózatban azonban ezek a funkciók egyetlen platformon vannak. A negyedik generációs IT-infrastruktúra szűk csomagban egyesíti a számítást, a tárolást, a hálózatépítést, a virtualizációt és a menedzsmentet. Egy fizikai eszköz mindent megtesz, biztosítva a harvardi kutatóink által elképzelt egységes platform architektúrát.

A szuperkonvergált környezet kontúrjai

Tehát hogyan néz ki egy szuperkonvergált környezet? Képzelje el az adatközpont összes képességét, szépen egyetlen fizikai eszközbe csomagolva:

Nincsenek hibák, nincs stressz - Az Ön életét megváltoztató szoftverek készítésének lépésről lépésre történő leírása az élet megsemmisítése nélkül

Nem javíthatja a programozási képességeit, ha senki sem törődik a szoftver minőségével.

  • Kiszámít
  • Tárolás
  • Hálózat
  • virtualizáció
  • vezetés

Az IT funkciókat már nem osztják meg a fizikai eszközök sokasága között. Minden, amire szüksége van, ott van. Például az IT infrastruktúrával foglalkozó Cloudistics cég szorosan integrált platformot kínál háromlépcsős Ignite készülékével. Ezt „dobozban lévő adatközpontnak” nevezték. A rendszer tartalmazza:

  • Hálózati blokk: 48x10GbE portok, 6x40GbE portok
  • Tárolóblokk: 12–112TB flash felhasználható kapacitás
  • Számítási blokk: 2–8 csomópont

Az üvegtáblák kezelése bárhonnan elérhető a felhőben. Minden blokk egymástól függetlenül méretezhető, és a teljes infrastruktúrát a szoftver határozza meg. Az infrastruktúra létrehozásához az Ignite a következőket tartalmazza:

  • Számítás (hardver készülék)
  • hypervisor
  • Tároló virtualizáció
  • Hálózati virtualizáció

Az egyes informatikai funkciók számára elkülönített fizikai fiókok napjai már vége lehetnek. Ahogy a mobiltelefonod gyorsan sokoldalú eszközévé válik, ugyanez történik az adatközponttal is. Adja hozzá a keverékhez a fejlett technológiák szoftvermeghatározott hálózati (SDN) és hálózati funkciók virtualizációs (NFV) szolgáltatásait, és most már rendkívül képes platformon van. Az eredmény egy számítástechnika virtuális világa, ahol az informatikai infrastruktúra fizikai és vezérlési dimenziója teljesen elválasztva van.

A szuperkonvergencia előnyei és kihívásai

Ha a konvergencianek megvannak az előnyei, akkor a szuperkonvergencianek többet kell meghoznia. Ha minden van egy dobozban, akkor kiküszöböli az összes lehetséges hibapontot, amely a különálló eszközök hálózatában létezik. Csökkent a késés, és javul a teljesítmény. A felhő-architektúra ezen „egy dobozban lévő adatközpont” révén rejlő lehetséges előnyei intuitív módon nyilvánvalóak lehetnek, ám további kidolgozást érdemelnek. Az igazságosság kedvéért meg kell említeni azt is, amely szinte Luddite ellenvetésnek tűnik a felhő környezetével szemben.

Az első kiemelkedő pont a telepítés egyszerűsége. Vegye ki a dobozból, csatlakoztassa az áramellátáshoz és a hálózathoz, és készen állsz. Próbálkozzon ugyanazzal a művelettel, például négy különféle szerverrel, külön kapcsolóval és útválasztóval, és bármilyen más fizikai eszközzel. Mindezek elkészítése eltart egy ideig. A konvergencia lába kicsi, és a fizikai beállítás is könnyű.

Ezután egy szuperkonvergens infrastruktúra kiemelkedően méretezhető. Az elasztikus blokk vaku (EBF) lehetővé teszi a tárolási kapacitás konfigurálható mennyiségben történő felhasználását. Az egyetlen kezelőablakból a virtualizált eszközök hozzáadhatók, lemásolhatók vagy eltávolíthatók néhány egérkattintással. A kiszámítási blokkban lévő kiszolgálók szükség szerint kioszthatók.

A szuperkonvergencia másik nyilvánvaló előnye a költséghatékonyság. Miért vásárolhat több rendszert és licencet, ha csak egyet vásárolhat?

Az egyik figyelemreméltó különbség a hiperkonvergált infrastruktúra és a szuperkonvergencia között a hálózati elem. A legtöbb hiperkonvergált megoldás kihagyja a hálózati kapcsolót. A szuperkonvergált infrastruktúra magában foglalja a hálózatot, valamint a virtualizációt és a menedzsmentet.

A központi irányítás a szuperkonvergencia kulcseleme. Egyablakos nézetben a hálózatkezelők madártávlatból látják el az infrastruktúrát, és szükség szerint képesek lesznek fúrni.

A dobozban lévő adatközponttal biztosítható az üzleti folyamatosság és a rugalmas architektúra.Az egyes meghibásodási pontok elméletileg kiküszöbölhetők, a hajtásvédelem megvalósítható és a nem zavaró frissítések elvégezhetők. A tárolás rugalmas, és lehetővé teszi a könnyű méretezést.

Vannak olyanok, akik ellenzi a felhőalapú számítástechnikát egy összehangolt környezetben. A teljesítményben tapasztalt hiányosságok miatt egyesek visszatértek a „csupasz fémhez”, mert ez virtualizációs adónak tekinthető. Az új technológia elfogadása iránti vonakodás nem új, és ezek az ellenvetések idővel feloldódhatnak.

Következtetés

A technológiai fejlődés kumulatív. A szuperkonvergencia évtizedekig tartó digitális számítástechnikai fejlesztés csúcspontja. Az összes technológia egyesítése egy ügyes kis csomagba sok ember számára nehézkes álom volt. Mivel egyre több szolgáltató kombinálja a funkcionalitásokat egy egységes platform architektúrába, a megoldásban található összes ráncok rövid sorrendben kiküszöbölésre kerülnek. Még csak látni kell, milyen gyorsan fogadják el a koncepciót az iparban. Ez a belátható jövőben jelentős tendenciát képvisel az informatikai infrastruktúra kezelésében.