Miben különbözik a szoftver által meghatározott hálózatok a virtuális hálózatoktól? Bemutatja: Turbonomic

Szerző: Eugene Taylor
A Teremtés Dátuma: 9 Augusztus 2021
Frissítés Dátuma: 10 Lehet 2024
Anonim
Miben különbözik a szoftver által meghatározott hálózatok a virtuális hálózatoktól? Bemutatja: Turbonomic - Technológia
Miben különbözik a szoftver által meghatározott hálózatok a virtuális hálózatoktól? Bemutatja: Turbonomic - Technológia

Tartalom

Bemutatja: Turbonomic



K:

Miben különbözik a szoftver által meghatározott hálózatok a virtuális hálózatoktól?

A:

A szoftver által definiált hálózat (SDN) architektúráját úgy tervezték meg, hogy elválasztja a vezérlősíkot és az adatsíkot (felhasználói sík). Ez azt jelenti, hogy a hálózati funkciók feldolgozása valahol azon a fizikai eszközön kívül történik, amely az adatcsomagokat a világ távoli részeire szállítja. A központilag kezelt SDN-vezérlők diktálják a forgalom áramlását, és lehetővé teszik a hálózat agilis és rugalmas kezelését.

Az SDN architektúra három rétegből áll:

  • Alkalmazási réteg
  • Vezérlő réteg
  • Infrastruktúra réteg

Az SDN-t erősen támogatja az Open Networking Foundation. Az ötlet az, hogy a szabadalmaztatott hálózati berendezéseket lecseréljük a fehérebb, fehér dobozos kapcsolókra. A Linux alapú kiszolgálók szoftverrel konfigurálhatók virtuális környezetek létrehozására.


A virtuális hálózat viszont számos megvalósításra utalhat. A virtuális hálózat hagyományos elképzelése az volt, hogy a nagy kiterjedésű hálózati összetevőket virtuális kapcsolatok, például virtuális váltó, VLAN vagy VPN segítségével összeköti. A mai fejlődő IT-infrastruktúrákban más fejlesztések a kifejezés különböző leírásainak irányába mutatnak. Egyes gyártók virtuális szolgáltatási kapcsolókat vagy platformokat hoztak létre, amelyek egyesítik a különféle szolgáltatásokat és funkciókat. A cél a hálózati infrastruktúra egyszerűsítése a virtualizáció révén. A virtuális hálózatépítés egyik legfontosabb szempontja a szoftver és a hardver bontása.


Az overlay virtualizáció egyre inkább egy megoldás. A virtuális hálózatépítés egyik formája, a topográfiák, amelyek nem kapcsolódnak a fizikai eszközökhöz, lehetővé teszik a magánkapcsolatot az izolált hálózati szegmensek között. Az overlay hálózatok rugalmassága lehetővé teszi a különféle hálózati forgalom futtatását a felhőalapú számítógépes környezetek virtuális összetevői között. Nem csak a virtuális gépek tartalmazzák ezt az architektúrát, hanem a virtualizált kapcsolók, útválasztók, tűzfalak, terheléselosztók és egyéb hálózati eszközök a hálózati funkciók virtualizációján (NFV) keresztül is elérhetők.